A szocpol - amelyet a jogszabályban lakásépítési, -vásárlási kedvezmény elnevezéssel találhatunk meg - vissza nem térítendő állami támogatás, amelyet a jogosultak csak egyszer vehetnek igénybe. (Továbbiakban: kedvezmény)

A kedvezmény a következő célokra nyújtható:

1. új lakás felépítése, a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér-beépítésének a kivételével,

2. az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása,

3. olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50%-ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, a lakás hasznos alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül,

4. - bármely építtető esetében, illetőleg

5. - két vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, ideértve az új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítést és emeletráépítést is,

6. a három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeik több mint két éve már tulajdonában lévő lakás értékesítése, és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50%-os arányú tulajdonában állt, továbbá, ha az értékesített lakás eladási árának az azt terhelő, visszafizetett önkormányzati, illetőleg munkáltatói támogatással, valamint lakáscélú hitelintézeti kölcsönnel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják. A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és együtt költöző eltartott gyermekeik tulajdoni hányada nem lehet kevesebb, mint az értékesített lakásban volt.

A kedvezmény nyújtásának feltételei

Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha:

1. az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban,

2. önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta.

3. Lakásvásárlás esetén a közvetlen támogatás akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója és nem élettársa .

Személyi feltételek

1. a magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,

2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

3. a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

4. a hontalan, ha jogállásúnak ismerték el , és

5. nagykorúság (aki 18. életévét betöltötte vagy 16. életévének betöltését követően érvényes házasságot kötött) - de a 16. életévét betöltött, állami gondozásban nevelt kiskorúak is jogosultak támogatásra.

Ki veheti igénybe, mely családtagok után?

Az általános feltételek meglétén túl lényeges előírás, hogy a kedvezmény az építtető (vásárló) által eltartott, vele közös háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt lakásba is együtt költöző gyermekek és egyéb eltartott családtagok után vehető igénybe. Főszabályként nem feltétel viszont az, hogy házaspár legyen a kedvezmény jogosultja (egyedülállók vagy élettársi kapcsolatban élők is igénybe vehetik), és az sem, hogy a támogatás felvétele hitelfelvétellel párosuljon .

Nagyon fontos, hogy a kedvezményt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után csak egy alkalommal lehet igénybe venni .

Lakástulajdon, lakáshasználati vagy bérleti jogviszony kérdése

Mivel a jogszabályi feltételek között szerepel, hogy nem lehet az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, valamint nincs önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya. Így akinek van lakása, annak azt előbb el kell adnia ahhoz, hogy új lakásának magvásárlásához vagy építéséhez támogatást vehessen igénybe. Azonban kedvezmény igénybevételénél nem minősül lakástulajdonnak - vagyis a támogatás akkor is igényelhető -, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának

1. együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy

2. a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

3. a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik .

Viszont a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. Erről a tényről valamint az igénylés feltételeinek teljesüléséről a közvetlen támogatást igénylő, annak házastársa, élettársa és az együttköltöző családtag(ok) büntetőjogi felelősség mellett írásban kötelesek nyilatkozni.

A saját erő

A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele továbbá, hogy az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylő(k) és az együtt költöző(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető:

1. az értékesített lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,

2. a kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével,

3. a számlával igazolt ingatlan-közvetítői jutalék összegével,

4. a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával,

5. a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg,

6. olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolt, de meg nem valósult lakásszerzésre fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg.

A méltányolható lakásigény

Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége az alábbiaknak megfelelnek.

A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint az eltartott - a jövedelmüktől függetlenül - meghatározott családtagok) számától függően a következő:

1. egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

2. három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

3. négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

   Meghatározás

   1-2 személy esetén	min.1 és max.3 lakószoba
   3 személy esetén	min.1,5 és max.3,5 lakószoba
   4 személy esetén	min.2 és max.4 lakószoba

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

A padlóburkolat jellegétől függetlenül:

1. a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,

2. a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy - egy lakás esetén egy alkalommal - két szobaként kell figyelembe venni,

3. a lakószoba legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak e rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg.

Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. (Fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.)

Az igénylés határideje

A kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását - a megelőlegező kölcsön kivételével - lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építés, bővítés, valamint korszerűsítés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása előtt - ha ilyen engedély beszerzése nem kötelező, akkor a hitelcél megvalósulását megelőzően - kell kérni a hitelintézettől. Ha a kérelmező eddig az időpontig nem kért kedvezményt, később erre már nincs lehetősége .

A támogatás iránti kérelmet bármelyik - ilyen jellegű tevékenységet folytató - hitelintézetnél be lehet nyújtani. A jogosultság fennállását és a szocpol összegét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi körülmények alapján állapítják meg. A jogosultság megállapítását - a kérelem benyújtását követően született gyermek esetét kivéve - a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építésnél pedig a használatbavételi engedély kiadása előtt - ha ilyen engedély beszerzése nem kötelező, akkor a hitelcél megvalósulását megelőzően - kell kérni a hitelintézettől. Amennyiben a határidőn belül nem igénylik a támogatást, a későbbiekben már ugyanerre a lakásra vonatkozóan nem tarthatnak rá igényt .

A szocpol feltételeit a folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni .

Személyi feltételek igazolása

A támogatás igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet vagy a kölcsönt nyújtó biztosítóintézet köteles ellenőrizni. A lakásépítési kedvezmény személyi feltételeinek meglétét az igénylő lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője igazolja a folyósító hitelintézetnek .

A hitelintézetnél a következő dokumentumokkal kell igazolni a személyi feltételeket:

1. személyi igazolvány vagy születési anyakönyvi kivonat bemutatásával az életkorokat és büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát, ha az a személyi igazolványból nem állapítható meg, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet bemutatásával,

2. a továbbtanulást az iskola, intézmény által kiállított igazolással; az állandó ápolásra szoruló fogyatékosságot az illetékes szakorvosi rendelőintézet igazolásával,

3. a munkaképesség hatvanhét százalékában vagy ennél nagyobb mértékben való elvesztését és a legközelebbi soros orvosi felülvizsgálat időpontját a nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülőnél a nyugellátást folyósító szerv, ha pedig családi pótlékot olyan saját háztartásban eltartott gyermek után folyósítanak, aki tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos, a családi pótlékot folyósító szerv igazolásával,

4. azt, hogy a személy az építtető (vásárló) eltartottja és a havi rendszeres keresete (jövedelme) a jogszabályban meghatározott összeget nem haladja meg; továbbá, hogy az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költözik be, büntetőjogi felelősség melletti nyilatkozattal,

5. azt, hogy az építtető (vásárló) csak olyan személy után igényelt kedvezményt, aki után ilyen kedvezményt még senki nem kapott, büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal,

6. a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási, illetve állandó tartózkodási kártyával,

7. a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,

8. a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,

9. a menekült jogállást a menekültkénti elismerésről szóló határozattal,

10. az oltalmazott jogállást az oltalmazottkénti elismerésről szóló határozattal,

11. a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal,

12. a bejelentett lakóhelyet a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal (lakcímkártyával), a bejelentett szálláshelyet külön jogszabály szerinti bejelentőlappal,

13. a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal .

Milyen dokumentumokat kell csatolni lakás vásárlása, építése vagy építtetése esetén?

Az igénybevételnek feltétele, hogy a támogatott személy vállalja, hogy a hitelintézet részére legkésőbb az utolsó kölcsönrész, illetve támogatás folyósításáig bemutatja:

1. új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő vételárról szóló, saját nevére, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat,

2. lakás építése vagy építtetése, bővítése, korszerűsítése, illetve akadálymentesítése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön és közvetlen támogatások együttes összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére, az épülő lakás megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építő (építtető) nevére kiállított számlákat vagy 2006. június 30-ig az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti import esetén a nevére szóló számlát, vámhatósági határozatot, valamint az abban előírt vám, nem közösségi adók és díjak befizetését igazoló banki átutalásról szóló igazolást. Ha a lakás felépítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építkezésért felelős műszaki vezető által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó építési költségek 20%-át,

3. használt lakás vásárlása esetén az illetékes földhivatalhoz igazoltan benyújtott végleges adásvételi szerződést vagy a tulajdonjoga bejegyzését igazoló tulajdoni lap másolatot,

A támogatott személy és az együttköltöző magánokiratban hozzájárul ahhoz, hogy

1. természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a Kincstár, illetőleg az állami adóhatóság részére,

2. az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a közvetlen támogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse. .

A támogatott személy kötelezettségei

A hitelintézet köteles visszaadni az eredeti számlákat - letörölhetetlen jelzéssel ellátva - a támogatott személynek. A támogatott személynek pedig a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni .

Szigorú ellenőrzés

Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott közvetlen támogatáshoz, illetőleg kamattámogatáshoz, akkor az igénylő a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. 232. §-a szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.

A folyósító hitelintézet felelős a Magyar Állammal szemben minden olyan kárért, amely a jelen rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed (1996. évi CXII. törvény) szerinti pénzügyi szolgáltatást közvetítő ügynökére is, aki e rendelet szerinti támogatásokra való jogosultság bírálatát, valamint a támogatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy ügynöke, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. A hitelintézet felelőssége nem terjed ki a megfelelőségi igazolás ellenőrzésére.

A szocpol folyósítása lakásépítés esetén

A közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építés, bővítési, valamint korszerűsítés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása előtt - ha ilyen engedély beszerzése nem kötelező, akkor a hitelcél megvalósulását megelőzően - kell kérni a hitelintézettől.

A támogatásra jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor a fennálló személyi körülmények alapján kell megállapítani.

Ha az építtető (vásárló) e rendelet szerinti támogatást kívánja igénybe venni, a feltételek meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni.

Lakásépítés esetében a kedvezmény összegét a készültségi fokkal arányosan kell folyósítani, és a folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építő (építtető) a kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, készpénzben igazolt anyagi eszközei 80%-át a lakás építésére már felhasználta.

Ha

1. a támogatások igénybevételének alapját képező építési munkák a szerződésben, legfeljebb három évben vagy ezt indokolt esetben két évvel meghosszabbított meghatározott határidőig nem készülnek el, vagy

2. az építtető az építési szándékától elállt, illetőleg

3. a használatbavételi engedély megszerzése előtt a szerződés teljesítése más, az építtetőnek felróható okból hiúsul meg,

4. a használatbavételi engedély megszerzése előtt az építtető e rendelet szerint támogatott már igénybe vett kölcsönt visszafizeti

a támogatásokat az azok nyújtásáról kötött szerződés alapján a támogatás folyósítója visszavonja, és az igénybevevő a már folyósított támogatásokat az igénybevétel napjától esedékes a Ptk. 232. §-a szerint számított kamatokkal együtt köteles a támogatás nyújtója részére visszafizetni.

A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a Kincstár illetékes regionális igazgatósága intézkedik.

A kedvezmény folyósításához szükséges hozzájárulás

A támogatott személy és az együttköltöző magánokiratban hozzájárul ahhoz, hogy

1. természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a Kincstár, illetőleg az állami adóhatóság részére,

2. az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a közvetlen támogatások, illetőleg a 12. § és 13. § szerinti kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse.

Jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése

Az építkezés idejére illetve 10 évig a lakásépítési kedvezményre biztosítékként a Magyar Állam javára az épülő, a felépült, a bővített vagy a megvásárolt lakást jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.