A Kormány 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelete  lakásépítési támogatásról

A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérõl szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá
a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés a) pontjában és a fogyasztónak
nyújtott hitelrõl szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. §
(2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított
feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. Értelmezõ rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. alacsony energiafogyasztású lakás: olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása fûtésre legfeljebb
25 kWh/m2év;
2. bekerülési költség: a következõ kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló
berendezési tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada:
a) a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési
költségei,
b) a lakások rendeltetésszerû használhatóságát biztosító
ba) helyiségeinek,
bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelõanyag-tároló, a lomkamra,
bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közmûpótló építmények és berendezések,
a közmû-becsatlakozás építményei,
bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által elõírt
kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsõ, lejtõ és járda, valamint támfal és szivárgó övárok,
valamint
be) a gépkocsitároló helyiség
építési költségei,
c) a közmûbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
d) a lebonyolítási költségek, ideértve a mûszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a mûszaki ellenõrzés költségeit,
e) a jogszabály alapján fizetendõ útépítési- és közmûvesítési hozzájárulás,
f) távfûtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
g) a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közmûépítési költségek és hozzájárulások,
h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;
3. fiatal házaspár: házastársak, melyek közül a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának idõpontjában
egyik fél sem töltötte be a 40. életévét;
4. gyermek: aki az igénylõ eltartottja és
a) a 16. életévét még nem töltötte be,
b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el,
vagy
c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességû személy és ez az állapota legalább egy éve tart,
vagy egy év alatt elõreláthatóan nem szûnik meg;
5. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezõ hitelintézet, valamint a hitelintézettel
egyenértékû prudenciális szabályozásnak megfelelõ pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekrõl és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetrõl és
a jelzáloglevélrõl szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen, illetve a biztosítóintézet a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységrõl szóló törvényben foglaltaknak megfelelõen;
6. megváltozott munkaképességû személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve
legalább 50%-os mértékû egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság
komplex minõsítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket;
7. támogatott személy: aki az e rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján
a hitelintézettel a lakásépítési támogatás nyújtására szerzõdést köt;
8. új lakás:
a) az alapozási munkáktól kezdõdõen teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy
tetõtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint
megfelelõ lakóegység, amely elkészültét követõen használatbavételi engedély köteles, vagy
b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy
részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
ba) amelyet elsõ ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet
vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerûen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy
egyéni vállalkozó.
(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvényben
(a továbbiakban: Ptk.), a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, az országos
településrendezési és az építési követelményekrõl szóló kormányrendeletben, valamint az épületek energetikai
jellemzõinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.

2. A lakásépítési támogatás igénybevételének feltételei

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésbõl vissza nem térítendõ állami támogatás
(a továbbiakban: lakásépítési támogatás) vehetõ igénybe a Magyarország területén 2010. január 1-jét követõen
kiadott
a) építési engedéllyel rendelkezõ új lakás építéséhez, vagy
b) használatbavételi engedéllyel rendelkezõ új lakás vásárlásához,
amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy
négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül
meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg
a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.
(2) Lakásépítési támogatást igényelhet:
a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar
állampolgár jogai illetnek meg,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország
területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint
bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben
foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy
e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott
jogállással rendelkezik.
(3) Lakásépítési támogatást igényelhet
a) a (2) bekezdés szerinti személy a vele közös háztartásban élõ, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új
lakásba vele együtt beköltözõ
aa) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
ab) gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélõ és általa eltartott gyermek után, ha az igénylõ vállalja,
hogy a gyámság három éven belüli megszûnése esetén a lakásépítési támogatást visszafizeti,
vagy
b) a (2) bekezdés szerinti személyekbõl álló fiatal házaspár – a meglévõ gyermekei számától függetlenül – legfeljebb
két születendõ gyermek vállalása esetén
a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez.
(4) A lakásépítési támogatást ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb
lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybevett vissza nem térítendõ lakáscélú állami
támogatást is.
(5) A gyermeket – a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével – az igénylõvel közös háztartásban élõnek
kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik.
(6) A lakásépítési támogatás kizárólag a támogatott személy és a (3) bekezdés szerinti gyermeke lakásigényének
kielégítése céljából nyújtható.
(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásépítési támogatás abban az esetben igényelhetõ, ha az eladó az igénylõneknem
közeli hozzátartozója vagy élettársa.
(8) A lakásépítési támogatással épített, vásárolt lakásban az igénylõknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os
tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylõn vagy támogatott
személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.
3. § (1) A lakásépítési támogatás akkor igényelhetõ, ha
a) az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának,
élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltözõ családtagjainak – a b) pontban foglaltak kivételével –
lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló
kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévõ, vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy
munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett lakása nincs;
b) az igénylõnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltözõ családtagjának
ba) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség
megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
bb) a tulajdonában lévõ lakása lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
bc) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került
a tulajdonába és a haszonélvezõ bent lakik;
c) az igénylõ és az együtt költözõ a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használja fel a támogatás
nyújtásáról szóló szerzõdés megkötését megelõzõ 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak
az eladási árát is, amely csökkenthetõ
ca) az értékesített lakást terhelõ és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
cb) az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt terhelõ lakáscélú hitelintézeti kölcsön
végtörlesztett összegével,
cc) a számlával igazolt ingatlanközvetítõi jutalék összegével,
cd) a támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés megkötését legfeljebb egy évvel megelõzõen vásárolt és az építés
helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó összegével növelt vételárával,
ce) a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése
– adásvételi szerzõdéssel igazoltan – a korábbi lakás eladását bejegyzõ földhivatali határozat kiadásának
idõpontját legfeljebb 120 nappal elõzi meg és
cf) olyan 2009. július 1-jét követõen kiállított számlával vagy megkötött szerzõdéssel igazoltan kifizetett
összeggel, amelyet az igénylõ az általa tervezett, de meg nemvalósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az
összeg az értékesítés céljára lakást építõ gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes
befejezését követõen nem térült meg;
d) az igénylõ a kérelem benyújtásának idõpontjában harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy
da) õt, vagy házastársak és élettársak esetén legalább az egyik felet legalább 180 napja biztosítottként
az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdése szerint az állami adóhatósághoz
bejelentették, és nem érkezett a jogviszony megszûnésére, a jogviszony szünetelésének kezdetére és
befejezésére vonatkozó bejelentés az állami adóhatósághoz, és
db) köztartozásmentes adózó;
e) az igénylõ – lakás vásárlása esetén – a vásárolni kívánt lakás „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezõbb
energetikai minõsítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványt a hitelintézetnél bemutatja;
f) lakás építése esetén az igénylõ
fa) a hitelintézethez benyújtja az épületek energetikai jellemzõinek meghatározásáról szóló miniszteri
rendelet szerint elkészült energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minõsítési osztályról,
amely „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezõbb energetikai minõsítési osztályú, valamint
fb) teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a használatbavételi engedély
megszerzését követõen a lakás energetikai minõsítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványát
a hitelintézetnél bemutatja;
g) az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy új lakás vásárlása esetén
legkésõbb a támogatás folyósításáig az adásvételi szerzõdésben szereplõ telekárat is tartalmazó vételárról a saját
nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésrõl,
szolgáltatásnyújtásról kiállított – a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó – számlákat,
egyszerûsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja;
h) új lakás építése esetén az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy legkésõbb
a támogatás utolsó részfolyósításáig bemutatja
ha) a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplõ bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott
személy saját nevére, a (6) bekezdés szerinti lakás megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az elõzõ
építtetõ nevére kiállított számlákat,
hb) a használatbavételi engedélyt és
hc) a lakás energetikai teljesítõképességét igazoló energetikai tanúsítványt;
i) az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatban
ia) hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei 17. § (8) bekezdése szerinti adatait, valamint a támogatásra
vonatkozó információkat a támogatás szabályszerû igénybevételének ellenõrzése céljából a hitelintézet
átadja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), vagy az állami adóhatóság részére,
ib) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági
esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a lakásépítési támogatás igénybevételének
jogszerûségét, felhasználásának szabályszerûségét a helyszínen – a lakásban is – ellenõrizze, és annak
eredményérõl a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos
eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse, és
ic) tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója – a 12. § (1) vagy
(2) bekezdése szerinti idõpontban – az állami adóhatóság nyilvántartásában mûködõ adóalanyként
szerepel;
j) a támogatott személy a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra
vonatkozóan, hogy a lakásépítési támogatás folyósítását vagy építés esetén az utolsó részfolyósítást követõen
legalább a 14. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalom megszûnéséig terjedõen a lakásban lakóhelyet létesít
és a folyósítást vagy utolsó részfolyósítást követõ egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet
igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja,
hogy a támogatással épített, vásárolt ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye,
akiknek együttköltözésére tekintettel a lakásépítési támogatás folyósítása történt.
(2) Amennyiben a támogatott személy (1) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségvállalásanem teljesül, a hitelintézet
tájékoztatja errõl a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(3) Amennyiben az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építõipari
kivitelezési tevékenység felelõs mûszaki vezetõje által írásban igazolt értékéig az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja
szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthetõ. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával
igazolandó bekerülési költség 20%-át.
(4) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére
vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben meghatározott céltól,
vagy a rendeltetésétõl tartósan eltérõ célra használt lakás. Errõl a tényrõl, valamint az (1) bekezdés a) pontjában foglalt
feltételek teljesülésérõl az igénylõ, annak házastársa, élettársa és az együttköltözõ családtag büntetõjogi felelõsség
mellett írásban köteles nyilatkozni.
(5) A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel rendelkezõ lakás tulajdonjogának átruházása esetén
az új tulajdonost a lakásépítési támogatás nem illeti meg.
(6) A használatbavételi engedéllyel még nem rendelkezõ lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély
megszerzése elõtt történõ átruházása esetén
a) ha az építkezés 2010. január 1-jét követõen kiadott építési engedély alapján történt, úgy a lakásépítési támogatást
az új tulajdonos igénybe veheti és
b) az átruházó részére megállapított lakásépítési támogatást törölni kell, és a már folyósított támogatást az átruházó
az igénybevétel napjától a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.

3. A lakásépítési támogatás mértéke

4. § (1) A lakásépítési támogatás összege – a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti meglévõ és a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti
vállalt gyermekeket együttesen számítva, ide nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami
támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendõ lakáscélú állami támogatást már igénybevettek –
a) két gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete
aa) legalább 60 m2, de nem haladja meg a 75 m2-t, 800 000 Ft,
ab) 75 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 90 m2-t, 1 000 000 Ft,
ac) 90 m2-t meghaladja, 1 300 000 Ft,
b) három gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete
ba) legalább 70 m2, de nem haladja meg a 85 m2-t, 1 200 000 Ft,
bb) 85 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 100 m2-t, 1 500 000 Ft,
bc) 100 m2-t meghaladja, 2 000 000 Ft,
c) négy vagy annál több gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete
ca) legalább 80 m2, de nem haladja meg a 95 m2-t, 1 600 000 Ft,
cb) 95 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 110 m2-t, 2 000 000 Ft,
cc) 110 m2-t meghaladja, 2 500 000 Ft.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott lakásépítési támogatás összegét
a) „A” (energiatakarékos) energetikai minõsítési osztályú lakás esetén 1,1-es,
b) „A+” (fokozottan energiatakarékos) energetikai minõsítési osztályú lakás esetén 1,2-es, vagy
c) alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3-as
szorzószám alkalmazásával kell megállapítani.
(3) A lakásépítési támogatás 8. § (1) bekezdése szerinti késõbb született gyermek után igényelhetõ összege – az épített
vagy vásárolt lakás hasznos alapterületétõl függetlenül – gyermekenként 400 000 Ft.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t.
(5) Lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai minõsítési osztályaneméri el a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja
szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minõsítési osztályt, akkor a támogatott személy az energiatanúsítványban
szereplõ energetikai minõsítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult. Amennyiben a felépült lakás
energiatanúsítványában szereplõ energetikai minõsítési osztály nem éri el a „B” (követelménynél jobb) vagy annál
kedvezõbb energetikai minõsítési osztályt, akkor a támogatott személy a már folyósított támogatást az igénybevétel
napjától esedékes, a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt – a használatbavételi engedély
kiadásától számított 30 napon belül – köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott
személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja errõl a Kincstárat és megküldi
az ügy iratait.

4. Nem magyar állampolgárra vonatkozó szabályok

5. § (1) A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylõ köteles
a) a menekült vagy oltalmazott igénylõ kivételével a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelõs
országos hatáskörû szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam,
szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak
hiteles magyar nyelvû fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának,
házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltözõ családtag(ok)nak
származási országában a 3. § (1) bekezdés a) pontja és a 3. § (4) bekezdése szerinti lakástulajdona nincs, valamint
b) büntetõjogi felelõssége mellett írásban nyilatkozni arról, hogy a lakásépítési támogatással építeni, vásárolni
kívánt lakásban életvitelszerûen kíván tartózkodni.
(2) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a lakásépítési támogatás a három hónapot meghaladó
tartózkodási jogosultság fennállásának idõtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel
rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-ig kell a hitelintézet részére igazolni.
A lakásépítési támogatást igénybe vevõ nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett
változást 8 napon belül köteles a támogatást nyújtó hitelintézetnek bejelenteni.
(3) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága a 14. § (1) bekezdése szerinti
idõszakon belül megszûnik, és a tartózkodási jogosultság megszûnését megállapító határozat jogerõre emelkedésétõl
számított 30 napon belül nem kap a 11. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt,
vagy a 11. § (1) bekezdés g)–h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy nem szerez a 11. § (1) bekezdés
i)–k) pontja szerinti jogállást, az igénybe vett lakásépítési támogatást a 16. § (5) bekezdése szerinti kamattal terhelten
köteles Magyarország területének elhagyását megelõzõen visszafizetni.

5. Megelõlegezett lakásépítési támogatás szabályai

6. § (1) A fiatal házaspár 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gyermekvállalásának teljesítésére elõírt határidõ egy gyermek
vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év.
(2) A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidõt új lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának
napjától, új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerzõdés megkötésének idõpontjától kell számítani.
A használatbavételi engedélyt a fiatal házaspár annak kiadását követõ 30 napon belül köteles a hitelintézet részére
bemutatni. Amennyiben a fiatal házaspár a használatbavételi engedélyre vonatkozó bemutatási kötelezettségének
nem tesz eleget, úgy a lakásépítési támogatás összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése
szerinti késedelmi kamattal növelten a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére vissza kell fizetnie.
A gyermekvállalásra vonatkozó határidõ a terhesség idõszakára egyszer meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár
a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidõ lejártáig a hitelintézetnek igazolja.
(3) A lakásépítési támogatás igénybevételére irányuló szerzõdésnek tartalmaznia kell a fiatal házaspár hozzájárulását
ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Kincstár – a kincstári családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre
álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa.
(4) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy
hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését
a Kincstár a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és errõl a hitelintézetet értesíti.
(5) Amennyiben a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, akkor – a kiállítást követõ
60 napon belül – a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó
adóigazolványát köteles a hitelintézet részére bemutatni.
(6) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidõ alatt, illetve annak
leteltét követõ 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt.
(7) Az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti lakásépítési kedvezményt megelõlegezõ
kölcsönszerzõdéssel rendelkezõ fiatal házaspár az e rendelet szerinti megelõlegezett lakásépítési támogatást nem
veheti igénybe.
7. § (1) Amennyiben
a) a fiatal házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybevett támogatás összegét
csökkentve a gyermekvállalási határidõ lejártának idõpontjában meglévõ gyermekek után járó lakásépítési
támogatás összegével, vagy
b) a meglévõ gyermekek száma a gyermekvállalási határidõ lejártának idõpontjában kettõnél kevesebb, akkor
az igénybe vett lakásépítési támogatás teljes összegét
az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten
– a gyermekvállalási határidõ leteltét követõ 60 napon belül – vissza kell fizetni.
(2) A fiatal házaspár a gyermekvállalási határidõ alatt bekövetkezõ házasságfelbontás tényét köteles a házasság
érvénytelenségét megállapító vagy a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerõre emelkedését követõ 60 napon belül
a jogerõs ítélet bemutatásával a hitelintézetnek igazolni. Amennyiben a fiatal házaspár az okiratot 60 napon belülnem
mutatja be, úgy köteles a hitelintézet írásbeli felszólítása kézhezvételétõl számított 30 napon belül a lakásépítési
támogatás összege után, a bírósági ítélet jogerõre emelkedését követõ naptól számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése
szerinti, Magyar Államot megilletõ késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére megfizetni.
(3) Ha a fiatal házaspár házasságát gyermekvállalási teljesítésére biztosított idõtartam alatt a bíróság felbontja és
a házaspár gyermekvállalását a házasság felbontásának idõpontjáig nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a házasság
felbontásának (2) bekezdés szerinti igazolását követõ hónap elsõ napjától az (1) bekezdés rendelkezései szerinti
visszafizetési kötelezettség terheli. E kötelezettség fennállásának, illetve mértékének és kezdõ idõpontjának
megállapítása a házasság felbontásakor fennálló terhesség végéig meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár
a terhességet és annak várható idõtartamát orvosi bizonyítvánnyal a házasság felbontásának igazolásával egyidejûleg
a hitelintézetnek igazolja.
(4) Ha a lakásépítési támogatásról szóló támogatási szerzõdésben vállalt gyermek azért nem születik meg,
a) mert a házastársak egyike elhunyt,
b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés
megkötését követõen megváltozott munkaképességû személlyé válása következtében nem vállalták, vagy
c) a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követõen halva születik,
a Magyar Állam a támogatott személynek a hitelintézethez benyújtott – az a)–c) pontban foglaltak igazolását is
tartalmazó – kérelemére a gyermekvállalást teljesítettnek tekinti.
(5) A (4) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdés a)–c) pontjában foglalt események bekövetkezésétõl számított
90. napig, de legfeljebb a lakásépítési támogatásról szóló szerzõdésben vállalt határidõ leteltéig lehet benyújtani.
(6) Ha a támogatott személy az igazolást a (4) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esemény bekövetkeztétõl
számított 90 napon belül nem nyújtja be, úgy a hivatkozott események bejelentésétõl számított 60 napon belül
a lakásépítési támogatás összege után, a bejelentési kötelezettség esedékességének napjától számított, a Ptk. 301. §
(1) bekezdése szerinti, Magyar Államot megilletõ késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül köteles a Kincstár
részére megfizetni.
(7) Amennyiben a támogatott személy az (1)–(3) és a (6) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségének
a hitelintézeti felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor a hitelintézet a visszafizetési kötelezettség érvényesítése
érdekében a Kincstárhoz fordul.

6. Késõbb született gyermek esetén alkalmazandó szabályok

8. § (1) Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzõdésbõl eredõ tartozás törlesztésére lakásépítési támogatást igényelhet
a lakásépítési támogatást korábban született gyermeke után igénybevevõ a késõbb született gyermeke után is,
a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzõdés megkötésének idõpontjában érvényes összegben és feltételek szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál számításba kell venni – a születés idõpontjában, örökbefogadásnál az
örökbefogadás idõpontjában már meglévõ 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekek számától és a lakás hasznos
alapterületétõl eltekintve – a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzõdés megkötésének idõpontjában hatályos,
e rendelet szerinti egyéb feltételeket.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál a 2. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti gyermeknemvehetõ figyelembe.
(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál a lakásépítési támogatás kizárólag a vételár megfizetéséhez, vagy építés esetén
a bekerülési költségek fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megelõzõen nyújtott és folyósított
– a munkáltatói és önkormányzati kölcsön kivételével – a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában fel nem
mondott kölcsönbõl a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában még fennálló tartozás csökkentésére
használható fel.
(5) Amennyiben építés esetén a lakásépítési támogatás (1) bekezdés szerinti igénylése a 9. § (2) bekezdésében
meghatározott határidõn belül történik, a támogatás a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható.

7. A lakásépítési támogatás igénybevételének eljárási szabályai

9. § (1) A lakásépítési támogatás a 17. § (4) bekezdése szerinti szerzõdéssel rendelkezõ hitelintézettõl igényelhetõ.
(2) A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását – a 8. § (1) bekezdésében
foglaltak kivételével – lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerzõdés megkötését követõ
120 napos jogvesztõ határidõn belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadása elõtt kell kérni
a hitelintézettõl.
(3) Amennyiben a lakáscél lakásépítési támogatással is megvalósítható, a hitelintézet átadja az igénylõnek
a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium
elektronikus úton megküldött tájékoztatóját a lakásépítési támogatás igénybevételének feltételeirõl, valamint írásban
tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.
(4) A 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az igénylõ kérelmére a Kincstár igénylõ lakóhelye szerint illetékes területi
szerve igazolást ad ki arról, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján az igénylõ
lakásépítési kedvezményt megelõlegezõ kölcsönszerzõdéssel nem rendelkezik. Az igénylõ a Kincstár igénylõ
lakóhelye szerint illetékes területi szerve által kiállított igazolást a hitelintézet részére bemutatja.
(5) A hitelintézet a támogatott személytõl a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás
összegének 1,5%-ának megfelelõ, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem
tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézettõl lakáscélú kölcsönt is igényelt,
a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb
ellenszolgáltatást nem számíthat fel.
10. § (1) A hitelintézet a lakásépítési támogatás igénylése iránti kérelem átvételérõl igazolást ad az igénylõnek, melyben
tájékoztatja a kérelem elbírálásának a hitelintézet belsõ szabályzata szerinti várható idõtartamáról. Átvételnek minõsül
az is, ha a kérelmet a hitelintézet függõ közvetítõje vette át. Ez esetben az elbírálás várható idõtartamáról a függõ
közvetítõ ad írásbeli tájékoztatást.
(2) A hitelintézet felelõs a Magyar Állammal szemben minden olyan kárért, amely e rendelet alapján õt terhelõ
kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelõssége kiterjed a függõ közvetítõjére is, aki az e rendelet
szerinti lakásépítési támogatásra való jogosultságot bírál el, valamint a lakásépítési támogatás nyújtásához
kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függõ
közvetítõje úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
(3) A lakásépítési támogatásra való jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb
körülmények alapján kell megállapítani. A támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az
igénylõvel a lakásépítési támogatás nyújtásáról szerzõdést köt.
(4) A hitelintézet a lakásépítési támogatás nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylõ a személyi és egyéb feltételeknek
megfelel és a lakáscélját – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – kölcsön igénybevétele nélkülmegtudja valósítani.
(5) Amennyiben lakáscélját az igénylõ kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, úgy a lakásépítési támogatás abban
az esetben igényelhetõ, ha a hitelintézet az igénylõt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minõsíti.
(6) A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylõt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának
indokáról a nem teljesülõ e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben
az igénylõ a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás az igénylõ általi kézhezvételétõl számított
15 napon belül a lakásépítési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól.
Elsõ fokon a Kincstárnak az igénylõ lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el.
A Kincstár megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a Kincstárnak a kérelem elutasítását
megalapozó iratok másolatát.
(7) Amennyiben a Kincstár jogerõs határozatában megállapítja, hogy az igénylõ a kérelem hitelintézethez történõ
benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek
fennállásának hiányára hivatkozással a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés igénylõvel történõ
megkötését és a támogatás folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél idõközben megvalósult.
A Kincstár határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.
(8) A Kincstár a támogatott személynél a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerûségét hatósági ellenõrzés
keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenõrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul
vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított, a Ptk.
301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.
(9) A közigazgatási hatósági eljárásban elsõ fokon a Kincstárnak a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi
szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstár a jogosulatlan igénybevétel tényérõl a folyósító
hitelintézetet írásban tájékoztatja.
(10) A Kincstár hatósági jogkörében eljárva kizárólag a részletfizetés engedélyezése körében folytathat le méltányossági
eljárást. A lakásépítési támogatás részletekben történõ visszafizetése akkor engedélyezhetõ, ha a kérelmezõ igazolja,
hogy a támogatás azonnali és egyösszegû megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is
tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.
11. § (1) A lakásépítési támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következõk szerint kell igazolni:
a) a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,
b) teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozattal a közös háztartásban élést, valamint élettársak
esetében ennek idõtartamát, elvált szülõk kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerõs ítélet bemutatásával,
c) a bejelentett lakóhelyet, lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,
d) a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiállított igazolással, a megváltozott munkaképességû személlyé
válást az orvos szakértõi szerv igazolásával,
e) azt a tényt, hogy az igénylõ csak olyan személy után igényel lakásépítési támogatást, aki után e rendelet és egyéb
lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendõ lakáscélú állami támogatás
igénybevétele még nem történt, büntetõjogi felelõsség mellett kiállított nyilatkozattal,
f) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával
vagy állandó tartózkodási kártyával,
g) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,
h) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési
engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,
i) a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
j) az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
k) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésrõl szóló határozattal, vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással,
l) a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal,
m) a lakás energetikai teljesítõképességét energetikai tanúsítvánnyal.
(2) Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár az (1) bekezdés c) és f)–k) pontjában, valamint az
5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak igazolására nincs szükség.
(3) Ha az igénylõ a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és
ez alapján jutott támogatáshoz, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk.
301. § (1) bekezdése szerint számított késedelmi kamataival együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni.
Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja
errõl a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
12. § (1) A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor
fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történõ benyújtásának idõpontjában az állami adóhatóság
honlapján közétett mûködõ adóalany nyilvántartásban szerepel.
(2) Amennyiben a számla kibocsátója az (1) bekezdés szerinti idõpontban az állami adóhatóság honlapján közétett
mûködõ adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy
a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának
idõpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában mûködõ adóalanyként szerepelt.
(3) Építés esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelõzõen kiállított számla fogadható el.
(4) A hitelintézet az eredeti számlát – a letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban
tíz évig irattárában megõrzi.
(5) Amennyiben a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplõ gazdasági esemény megtörténte
kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(6) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerzõdés megkötése,
illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megõrizni.
(7) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a lakásépítési támogatás igénybevétele jogosulatlan,
vagy a támogatott személy nem elvárható körültekintéssel járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt
az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság
– jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – elõírja a folyósított lakásépítési támogatás az
igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének
visszatérítését.

8. Pénzügyi lebonyolítás

13. § (1) A lakásépítési támogatás összegét
a) új lakás építése esetében, a (2) bekezdésben foglalt kivételtõl eltekintve
aa) készültségi fokkal arányosan,
ab) utólagosan és
ac) a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély kiadását követõen folyósítva, vagy
b) új lakás vásárlása esetén egy összegben
kell folyósítani.
(2) Amennyiben az építtetõ igénylõ vagy támogatott személy a lakásépítési támogatással kapcsolatos ügyintézéssel mást
hatalmaz meg, úgy a támogatás folyósítása csak a használatbavételi engedély bemutatását követõen, egy összegben
történhet.
(3) A folyósítás akkor kezdhetõ meg, ha az építtetõ támogatott személy a lakásépítési támogatáson és a hitelintézeti
kölcsönön kívül saját erejét a lakás építésére már felhasználta.
(4) A hitelintézet új lakás építése esetén a lakásépítési támogatás készültségi fokkal arányos folyósítását megelõzõen
a helyszínen ellenõrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését.
(5) Ha
a) a lakásépítési támogatás igénybevételének alapját képezõ építési munkák a szerzõdésben meghatározott
határidõn, de legfeljebb öt éven belül vagy az ezt indokolt esetben – amennyiben az építtetõ támogatott személy
az építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja – legfeljebb egy
évvel meghosszabbított határidõig nem készülnek el,
b) az építtetõ támogatott személy az építési szándékától eláll, vagy
c) a használatbavételi engedély megszerzése elõtt a szerzõdés teljesítése más, az építtetõ támogatott személynek
felróható okból hiúsul meg,
a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdés alapján a lakásépítési támogatást a folyósító hitelintézet
visszavonja, és az igénybevevõ a már folyósított támogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232. §
(3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben
a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja errõl
a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(6) A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt
a teljes visszafizetés igazolása után a Kincstár illetékes területi szerve intézkedik.
14. § (1) A támogatás igénybevételével
a) épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását, vagy
b) vásárolt lakásra az adásvételi szerzõdés megkötését
követõ 10 évig terjedõ idõszakra – a 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló
szerzõdés megkötésének idõpontjától számítva – a Magyar Állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására
elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. A Magyar Állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési
és terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi.
(2) Ha a lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy vásárolt lakást az (1) bekezdés szerinti idõszakon belül
lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé –, vagy elidegenítik, vagy az nem
a támogatott személy és a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekének lakóhelyéül szolgál, a lakás használatát
harmadik személynek átengedik, illetve a lakáscéltól eltérõen hasznosítják, akkor a támogatott személy köteles
a támogatás folyósított összegét a 16. § (3) és (6) bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni és visszafizetni.
(3) Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös lakásukat idegenítik el, úgy õket az igénybevett lakásépítési
támogatás visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésbõl származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy
a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerzõdésben rögzített arányban terheli.
(4) Ha a támogatott személy lakásának egy részét idegeníti el, a lakásépítési támogatás összegének csak az elidegenítésre
kerülõ tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.
(5) A (4) bekezdés esetében a Kincstár határozatban intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító
jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség
alá nem esõ támogatási összegnek megfelelõ Magyar Államot megilletõ jelzálogjog, illetve az azt biztosító
elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történõ bejegyeztetése iránt.
15. § (1) Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követõen másik lakás építése vagy
vásárlása útján elégíti ki, a lakásépítési támogatás visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék
esetében három, vásárlási szándék esetében 1 évig a tulajdonos kérelme alapján a Kincstár támogatott személy
lakóhelye szerint illetékes területi szerve felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybevett támogatás
összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés idõtartamát a lakásépítési támogatás összegének kincstári letéti számlára
érkezésének napjától kell számítani.
(3) A felfüggesztés idõtartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg.
(4) A támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló
kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés idõtartama alatt a 14. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési
tilalomra irányadó idõtartam lejár.
(5) A felfüggesztés idõtartama alatt a támogatott személy kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem
történt meg, a lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy vásárolt lakást a Kincstár tehermentesíti.
(6) A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlõ igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetésérõl a Kincstár
határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethetõ összeget,
intézkedik a terhek másik lakásra történõ bejegyeztetése iránt. A Kincstár a felfüggesztés megszüntetését követõen
15 napon belül átutalja a jogosultnak a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve
határozatában megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.
(7) Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés idõtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékû
lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár
különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minõsül, amelynek központi költségvetés javára történõ
átvezetésérõl a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve intézkedik.
(8) Ha a támogatott személy az (1) vagy (3) bekezdés szerinti határidõ lejártáig
a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlõen igazolja
aa) adásvételi vagy csereszerzõdés bemutatásával vagy
ab) építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával
és
b) a korábbi lakás elidegenítésébõl származó teljes bevételt – csökkentve a 16. § (7) bekezdésében foglaltakkal –
számlával vagy szerzõdéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás megszerzésére fordította,
úgy a 14. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség az eredeti határidõ lejártáig terheli.
(9) A (8) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben a tulajdonjog megszerzését a Kincstár a számítógépes
ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerbõl, az elektronikus
dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenõrzi.
(10) A (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatásért járó igazgatási szolgáltatási díjat a támogatott személy köteles a Kincstár
részére megfizetni.
(11) A (8) bekezdés esetében a lakásépítési támogatást biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb
lakásra való átjegyzése iránt a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve intézkedik.
16. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a lakásépítési támogatás visszafizetésének kötelezettsége esetén a 14. §
(2) bekezdése szerinti elidegenítésrõl szóló szerzõdéshez csatolni kell a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint
illetékes területi szerve által kiállított igazolást arról, hogy a támogatott személy eladó
a) lakásépítési támogatás összegét visszafizette vagy
b) visszafizetési kötelezettségét felfüggesztették.
(2) Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítésébõl származó – a (7) bekezdésben foglaltakkal csökkentett – bevételnek csak
egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, úgy a lakásépítési támogatásnak a bevétel és a vételár vagy
bekerülési költség különbözetével arányos részét kell visszafizetnie. A Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint
illetékes területi szerve a határozatával a visszafizetési kötelezettség alá nem esõ támogatási hányadra jutó
jelzálogjogot, továbbá annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb ingatlanra a Magyar Állam
javára bejegyezteti.
(3) A támogatott személy
a) a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerzõdés megkötésétõl,
b) a saját maga és a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekének lakóhelyét érintõ változást a változás
bekövetkezésének idõpontjától, vagy
c) a bontást, a lakáscéltól eltérõ hasznosítást, a lakás használatának a 14. § (2) bekezdése szerinti átengedését annak
megkezdésétõl
számított 30 napon belül köteles a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szervének
bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejû csatolásával. Ha a szerzõdés létrejöttéhez harmadik személy
beleegyezése szükséges, úgy a bejelentési határidõ 45 nap. Ha a szerzõdés érvényességéhez hatósági jóváhagyás
vagy hatósági nyilvántartásba történõ bejegyzés szükséges, úgy a bejelentési határidõ ennek megtörténtét követõ
30 nap.
(4) A Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve a (3) bekezdés szerinti bejelentést követõen,
ha a lakás tulajdonosa a 15. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, úgy határozatban kötelezi a lakás
tulajdonosát a lakásépítési támogatás visszafizetésére.
(5) Ha a lakás tulajdonosa a (3) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének késve, vagy nem tesz eleget, akkor
a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérõ hasznosítás megkezdésének, a lakáshasználat
átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerzõdés megkötésének napjától számított, a Ptk. 301. §
(1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.
(6) A (2) és (5) bekezdésben, valamint a 14. § (2)–(4) bekezdésében foglalt visszafizetési kötelezettséget
a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” kincstári számlára kell teljesíteni. A (2) és
(5) bekezdésben, valamint a 14. § (2)–(3) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettség teljesítését követõen
a Kincstár intézkedik a lakásépítési támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásból
történõ törlése iránt.
(7) A korábbi lakás elidegenítésébõl származó bevétel csökkenthetõ
a) a lakásértékesítésbõl származó bevétel után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi
jövedelemadó összegével,
b) azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésbõl származó bevételbõl az értékesített lakás építését vagy
vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegû elõtörlesztésére és annak díjára fordított,
de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybevett lakásépítési támogatás
összegének kétszeresét.
17. § (1) A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását, valamint a központi költségvetéssel való elszámolását
hitelintézet végzi.
(2) A lakásépítési támogatást és a költségtérítést a Magyar Állam nevében a Kincstár nyújtja a hitelintézet utólagos havi
elszámolása alapján.
(3) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az elõzõ hónapban ténylegesen kifizetett és elszámolt lakásépítési
támogatással azonos összegû elõleget igényelhet.
(4) A hitelintézet a lakásépítési támogatás, valamint a (3) bekezdés szerinti elõleg folyósításáról és az azokkal való
elszámolás rendjérõl, valamint a pénzügyi ellenõrzéshez szükséges adatszolgáltatásról a miniszterrel és a Kincstárral
szerzõdést köt. A lakásépítési támogatás és elõleg elszámolására a hitelintézet e szerzõdés megkötését követõen
jogosult.
(5) A hitelintézet (1) bekezdés szerinti elszámolását – szükség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének
bevonásával – a Kincstár ellenõrzi.
(6) Ha a Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenõrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel,
az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti és
a miniszternél a (4) bekezdés szerinti szerzõdés felmondását kezdeményezheti.
(7) A hitelintézetet az általa jogszerûen folyósított lakásépítési támogatás összege után 1,5% költségtérítés illeti meg,
amelyet a lakásépítési támogatással együtt kell elszámolnia a központi költségvetéssel.
(8) A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenõrzési céllal a lakásépítési
támogatás új igénybevevõinek alábbi adatait:
a) név,
b) születési név,
c) anyja neve,
d) születési hely és idõ,
e) állampolgárság vagy hontalan státusz,
f) lakcím,
g) postacím,
h) személyazonosító igazolvány vagy úti okmány száma és
i) adóazonosító jel.
(9) A hitelintézet a folyósított lakásépítési támogatás összegérõl a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával
egyidejûleg a miniszter részére személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás
kiterjed a hitelintézet által megkötött lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzõdéseinek számára, összegére és
a lehívott támogatások összegére. Az adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a miniszter a támogatás
folyósítását felfüggeszti.
18. § A lakásépítési támogatást és az azokhoz kapcsolódó költségtérítést az „Egyéb lakástámogatások” elõirányzatból kell
finanszírozni.

9. Vegyes és záró rendelkezések

19. § (1) Az e rendeletbõl eredõ valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstár képviseli.
(2) A Kincstár e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
20. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
21. § A körültekintõ lakossági hitelezés feltételeirõl és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség hitelkérelem elbíráltakori
értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80%-át. Építés alatt lévõ létesítményre nyújtott hitelnél
a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendõ.”
22. § Az R. a következõ 11. §-sal egészül ki:
„11. § E rendeletnek a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.)
21. §-ával megállapított 6. § (1) bekezdését a Módr. hatálybalépését követõen befogadott hitelkérelem tekintetében
kell alkalmazni.”